Drágakövek
leírása
vissza 

Spodumencsoport

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A spodumen az ino- vagyis láncszilikát a piroxéncsoport tagja. Néha hatalmas kristályokban is megtalálható, bordázott felszíni lapokkal. A legnagyobb felfedezett kristály 12,8 méter hosszú és a súlya 56 tonna volt. Először 1800-ban a francia d'Andrada nevű fizikus publikálta jellemzőit, így őt tekintik az ásvány felfedezőjének.

Magmatikusan pegmatitokban képződik. Gyakran kőzetalkotó ásvány.
Hasonló ásványok: albit, ametiszt, berill és turmalin.

Ásványosztály: IV.Szilikátok.
Alosztály: láncszilikátok.
Ásványcsoport: Piroxéncsoport.
Kémiai elnevezése: Lítium alumínium szilikát.
Képlete: LiAlSi2O6.
Kristályrendszer: Monoklin.
Megjelenési forma: Prizmás,táblás, zömök, oszlopos kristályai néha hatalmas méretűek.
Sűrűsége: 3.15 g/cm3
Keménység: 6,5-7,0 Mohs szerint
Hasadás: Jól hasad.
Törés: Egyenetlen. Rideg.
Szín: Szürke, smaragdzöld, rózsaszín, ibolyásvörös, bíbor, színtelen, sárga.
Porszín: Színtelen, fehér.
Fény: üvegfényű.
Átlátszóság: Áttetsző.
Oldhatóság: Nem oldható.
Különleges tulajdonság: Hevítve a lángot vörösre festi.


Hiddenit

A hiddenitet 1879-ben W.E.Hidden észak-amerikai geológus fedezte fel Észak-Karolinában.

Sötét smaragdzöld spodument (Észak-Karolina), drágakőnek is használják, különösen a smaragd hamisítására.

 

Kunzit


A kunzitot 1902-ben fedzték fel Kaliforniában és nevét Kunz ékszerkereskedőről kapta. A színtelen spodument 1971-ben Brazíliában találták és rendkívül ritka ásványnak tekintik. A spodumen tiszta példányai kedvelt ékszeralapanyagnak számítanak, egy Brazíliából származó kunzitból 880 karátos briliáns formát csiszoltak. Tömeges előfordulásban fontos ipari nyersanyag lítium kinyerésére. A világ lítium felhasználása évente mintegy 80000 tonna, melynek döntő többsége Ausztrália nyugati vidékéről származik.


fel