Spinell |
|
|
A spinellcsoport névadó tagja, a spinell-gahnit sorozatba tartozik. Kémiailag magnézium-alumínium oxid. Szabályos rendszerben kristályosodik, leggyakrabban oktaéderes alakban jelenik meg, melynek lapjai görbültek, az élek lesarkítottak. Ritkábban dodekaéderként is előfordul, tömeges szemcsés formában is megtalálható. Gyakoriak az ikerkristályok és a laposra torzult formák. Jellegzetes tulajdonsága, hogy hő hatására színe megváltozik. Felfedezője 1647-ben Boelus. 1920 óta alumíniumoxid és magnéziumoxid olvadékából ipari méretekben állítják elő csiszolóanyagnak. Az eddigi legnagyobb spinell kristályt 2005-ben Vietnamban találták Yen Bai tartományban, A kristály átmérője 17,8 cm, színe: ibolyáspiros (balasrubin). Kémiai
elnevezése: Magnézium-alumínium oxid. Ékszeripari felhasználás
A kristályokban kialakuló zárványok (rutil, titanit, kisebb cirkon vagy dolomit) gyakran eredményeznek különleges megjelenést. A spinellt gyakran összetévesztik a rubinnal. (Az angol
koronaékszerek között őrzött
Fekete Herceg-ről és a Timur-ról
utólagos vizsgálatokkal
derítették ki, hogy nem rubinok, hanem spinellek.) Előfordulásai Spinel-rubicell A sárgás, narancs, vagy a barnás változat régi elnevezése.
Balaszspinel A halványpiros változat tévesen használt neve: balaszrubin.
Pleonaszt (ceylonit)
más néven ceylanit (ceylonit). Sötétzöltől feketéba átforduló átlátszatlan spinel (Mg,Fe) Al2O4
Hercinit (krizomelán)
Kémiai
összetétele: Fe2+Al2O4
Mohs-keménysége: 7,5-8,0
tehát nagyon kemény ásvány.
Színe: fekete. Fénye:
üvegfényű. Pora:
sötétszürke.
Kémiai összetétele: ZnAl2O4 Kék, ibolya, sötétzöldtől a feketéig nyúló árnyalatokban.
Cinktartalmú spinel, színe a sötétkéktől a közel feketéig. Üvegfényű, kémiai összetétele: (Mg,Zn)Al2O4
Pikotit
Más néven krómspinell. Jellemzően barnás sötétzöld, vagy feketés. Üvegfényű. Kémiai összetétele: Fe(Al,Cr2)O4
|