Drágakövek
leírása
vissza 

Jade csoport

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Elnevezését a spanyol pietra de ijada (=lágyékkő) kifejezésből kapta, mert amulettnek tartották vesebántalmak ellen. A jade név Európából az egész földön elterjedt. A kínai kultúrában Yü néven már régóta ismert volt, ez a név mégis ismeretlenség homályába merült. Az immár 7000 éve ismert szívós kőről az 1863-ban egy Francia kutató kimutatta, hogy két különböző ásványról van szó. Jadeitnek és nefritnek nevezte el ezeket. Mivel a megkülönböztetésük igen nehéz, így gyakran tévesen a kereskedelemben is nagyszámú zöldes átlátszatlan követ jade névvel illetnek. Talán ez lehet az oka, hogy a köztudatban összefoglaló névként tovább él. 

Az emberiség történetében kevés ásvány tekinthet oly messzi múltra, mint ez a két kő. Már a történelem előtti időkben is keresett kő volt szívóssága miatt, szerszámok eszközök, fegyverek készítéséhez. A nefritet ezért hívják „balta kőnek” is. A Kolumbusz előtti Közép-Amerikában többre becsülték az aranynál. A földrészen a spanyol hódítással egy csapásra megszűnt a jade csiszolás fejlett művészete. Kínában szintén ősi kultuszkővé nőtte ki magát. A hagyomány szerint Gautama Buddha trónja a Himalájából származó, a földtől az égig nyúló yü kőből készült. A trón köve szent, a belőle készült talizmán megóvta és vezette viselőjét. Már több mint 3000 éve különböző tárgyakat, szobrokat, misztikus figurákat készítettek belőle, ezek a tárgyak ma múzeumok féltett kincsi közé tartoznak. A kínai kultusz mind a mai napig él. Bár korábban csak nefritet munkáltak meg, az utóbbi párszáz évben Burmából behozott jadeitet is használnak.

A természetgyógyászatban biorezonenciás sajátságai miatt gyógyító kőnek használták és használják napjainkban is; masszázskő,  marokkő,  melegkő-kezelés alkalmával. 

A jade és a nefrit rostos-összeszövődött felépítése miatt, megmunkálása nagy fáradtságot és türelmet igénylő munka. E kövekből készült szerszámok, dísztárgyak bámulatosan ellenállónak bizonyultak. Szerkezetének köszönhetően talán a legváltozatosabb, akár áttört formák kialakítása is lehetővé válik. A mai napig kedvelt anyag, ékszerkőként is.

Néhány figyelemreméltó faragványt találhatunk pl. a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményében. Lényegesen gazdagabb a drezdai és góthai gyüjtemények. A leggazdagabb gyűjteménnyel (nyilván) Kína rendelkezik. Nagyszámú művészi faragványok vannak a New-York-i Metropolitan Múzeumban is. A British Museum őriz egy 2140 kg súlyú szibériai nefrit töredéket, mely az 1900. évi párizsi világkiállításon jelent meg. Állítólag találtak már 8-10 tonnás nefrit tömböket is. (A jadeit ennél sokkal ritkább!)

A jadecsoportba tulajdonképpen három fontos kő tartozik. A jadeit, kloromelanit, nefrit ezek szívóssága lehetővé tesz szinte bármilyen, akár „kőszerűtlen” forma kialakítást.


JadeitA jádeit színe: zöld, ezenkívül: fehér, pirosas, sárga, barna, feketés

Átlátszósága: átlátszatlan, áttetsző

Mohs-keménysége: 6,5-7

Kémiai összetétele: NaAl (Si2O8) nátrium-alumínium-szilikát

Karcszíne: fehér

Fő fénytörésmutatói: 1,654-1,667

Fajsúlya: 3,30-3,36

Max. kettőstörése: + 0,013, gyakran nincs

Hasíthatósága: tökéletlen

Diszperziója: nincs

Törése: szilánkos rideg

Pleokroizmusa: nincs

Kristályosodása: monoklin

Abszorpciója:

Kristályformája: összeszövődött szemcsés-finomrostos aggregátum

Fluoreszcenciája: nagyon gyenge: szürkéskék


Színe: zöld fekete foltokkal.

Átlátszósága: átlátszatlan, áttetsző

Mohs-keménysége: 6 (+)

Kémiai összetétele: Na Al (Si2O8) nátrium-alumínium-szilikát

Karcszíne: fehér

Fő fénytörésmutatói: 1,654-1,667

Fajsúlya: 3,4 körüli

Max. kettőstörése: + 0,013, gyakran nincs

Hasíthatósága: tökéletlen

Diszperziója: nincs

Törése: szilánkos rideg

Pleokroizmusa: nincs

Kristályosodása: monoklin

Abszorpciója:

Kristályformája: összeszövődött szemcsés-finomrostos aggregátum

Fluoreszcenciája: nagyon gyenge: szürkéskék

Elnevezését: a klorosz (= zöld) és a melasz (=fekete) szavakból kapta.


 Színe: zöld, fehér, szürke, sárgás, vöröses, barna, gyakran foltos

 Átlátszósága: átlátszatlan

 Mohs-keménysége: 6-6,5

 Kémiai összetétele: (Ca2(Mg,Fe)5[Si4O11]2(OH)2 bázikus kálcium-magnézium-vas-szilikát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,600-1,627

 Fajsúlya: 2,90-3,02

 Max. kettőstörése: - 0,027, néha nincs

 Hasíthatósága: hosszanti irányban tökéletes

 Diszperziója: nincs

 Törése: szilánkos élesperemű 

 Pleokroizmusa: gyenge sárgásbarna, zöld

 Kristályosodása: monoklin

 Abszorpciója:

 Kristályformája: összeszövődött finomrostos aggregátum

 Fluoreszcenciája: nincs

 
  
 
 
Elnevezését a görög nefron (= vese) szóról kapta, mert vesekő elleni amulettnek tartották.

Színe: erőteljes, a vékony peremeken áttetsző zöld, néha szürkés-zöld, sőt ritkán vöröses-barna.
A nefrit gyakoribb, mint a jadeit. 

Rostos-összeszövődött szerkezete még szívósabb, mint a jadeité. Nagyobb darabokat kalapáccsal szinte lehetetlen szétütni. Ezért a bányákban tűzzel felhevítik, és vízzel hirtelen lehűtik, az így keletkezett repedések mentén pedig széthasogatják. Talán ezért is, készültek belőle kőbalták még az őskorban. 

Felhasználásuk a történelemírás előtti korokra nyúlik vissza. Ma is ékszereket, dísztárgyakat, gyógyító köveket készítenek belőle. Szívós szerkezeténél fogva vésnöki szempontból is nagyon jól használható anyag!

Lelőhelyei: Kínai Szinking nyugati részén, Oroszországban a Bajkál-tó nyugati végénél, Új-Zéland, Ausztráliában (Tasmánia), Burma, Brazília, Kanada, Mexikó, Tajvan, Lengyelország.

Összetéveszthető a jadeittel, amazonittal, aventurinnal, bowenittel, krizoprázzal, grosszulárral, plazmával, prázemmal, szerpentinnel, smithsonittal, stb 

fel